Az argon egy nemesgáz, melyet az elsők között fedezett fel 1894-ben Lord Rayleigh és William Ramsay. A görög eredetű elnevezés „inaktívot” jelent, amely alacsony reakcióképességére utal. Az egyatomos szerkezetű nemesgáz nem lép ugyanis kémiai reakcióba más gázokkal.

A harmadik leggyakoribb gáz, a Föld légkörének 0,93%-át alkotja. Ideális védőgáz, számos területen használják, a fémkohászattól kezdve az élelmiszeriparig, de még hőszigetelőként is alkalmazzák búvárkodásnál és az építőiparban egyaránt.

Felhasználása az élelmiszeriparban

Az argongázt az élelmiszeriparban is számos célra hasznosítják. Kriogén és inertizáló tulajdonsága miatt hűtésre, gyorsfagyasztásra, védőgázas termékek csomagolására használják a borászatban, hús- és italgyártó üzemekben, sütő- és tejipari termékek előállításánál. Kiváló konzerváló hatással rendelkezik, azaz hosszútávon őrzi meg a termékek íz és illataromáit, azok minőségét. Nagyon kicsi a reakcióképessége, így vízben és borban sem oldódik.

Az élelmiszeriparban számos argont tartalmazó gáz és gázkeverék kapható, a felhasználás jellegét illetően.

Argon szerepe a borászatban

A minőségi elvárások miatt a borászok gyakran alkalmaznak gázokat az előállítások során. A borászati technológiák során felhasznált ipari gázokat két csoportra oszthatjuk:

1. Inert gázok, amelyek nem lépnek kölcsönhatásba a bor alkotóival (ilyen az argon és a nitrogén is).
2. Reakcióba lépő gázok, mint például az oxigén és a szén-dioxid.

A reduktív borok esetében inert gázok (például argon) segítségével óvják meg a szőlőt és a bort az oxigén hatásaitól, hogy a primer aromák érintetlenül kerülhessenek a palackba.

Az argon szerepe a háztartásban

Míg a borkészítés során az oxigénnel való találkozás kedvezően befolyásolhatja a bor karakterét, addig a felbontást követően minőségi romlást eredményez. Az argon gáz tartalmazó Winesave-nek köszönhetően hermetikusan zárhatjuk ki a palackból az oxigént, így kedvenc tételünket akár heteken át élvezhetjük újra és újra a fárasztó hétköznapokon is.

Az argon élettani hatása

Az argon színtelen és szagtalan nemesgáz, sűrűsége 1,67 kg/m3, nehezebb a levegőnél. Nem mérgező, de a nitrogénhez hasonlóan kiszorítja a levegőből az oxigént, amely tulajdonságát előszeretettel alkalmazzák az élelmiszeriparban. Mivel nehezebb a levegőnél, így a természetben elsősorban a talajmentén található meg, főleg mélyedésekben koncentrálódhat.